Zöld naptár

Frissítse a Flash lejátszóját!
Frissítse a Flash lejátszóját!
Greenfo

ökoindusztria

19. Lehet-e a magyar társadalom fenntartható?

nyomtatható verzió

Egyetlen ország sem szigetelheti el magát a globális társadalmi, környezeti történések hatásaitól. A világ népeinek sorsa ma már közös, összeköti őket a globalizáció és az oszthatatlan környezet.

Nyilván minden ország felelősséggel tartozik lakosainak életminőségéért, környezetminőségéért, s ezért felelős tetteiért. Tettei azonban nemcsak saját nemzetének sorsát, hanem az egész emberiségét befolyásolják.

Míg társadalmi vonatkozásban nem rendelkezünk megfelelő mutatóval, környezeti vonatkozásban az ökológiai lábnyom nyújt információt arról, hogy egy-egy ország polgárai mennyire terhelik meg a globális környezetet.

 
EU-23 (Az EU Málta és Ciprus nélkül)
 
Egy főre eső teljes
ökológiai lábnyom
 (globális ha/fő)
Élelem, növény és állati
 Eredetű felhasználások

 ökológiai lábnyoma

(globális ha/fő)
Teljes energia
 lábnyom
(globális ha/fő)
Területhasználati
 ökológiai
lábnyom
 (globális ha/fő)
Teljes
 biokapacitás
Ökológiai
 deficit
Ausztria
4,6
2
2,5
0,07
3,5
1,1
Belgium és Luxemburg
4,9
1,9
2,6
0,33
1,2
3,7
Dánia
6,4
3,2
2,9
0,24
3,5
2,9
Finnország
7
4,3
2,6
0,13
12,4
-5,4
Franciaország
5,8
2,1
3,6
0,16
3,1
2,8
Németország
4,8
1,5
3,1
0,2
1,9
2,9
Görögország
5,4
1,8
3,6
0,05
1,6
3,9
Írország
6,2
1,9
4,2
0,12
4,7
1,5
Olaszország
3,8
1,5
2,2
0,07
1,1
2,7
Hollandia
4,7
1,7
2,9
0,12
0,8
4
Portugália
5,2
2,9
2,4
0,02
1,6
3,6
Spanyolország
4,8
2,2
0,26
0,03
1,6
3,2
Svédország
7
4,2
2,6
0,17
9,8
-2,7
Egyesült királyság
5,4
1,7
3,4
0,34
1,5
3,9
Cseh Köztársadág
5
1,9
3
0,15
2,8
2,2
Észtország
6,9
3,5
3,3
0,11
5,7
1,2
Magyarország
3,5
1,3
2
0,17
2,4
1,1
Lettország
4,4
3,3
1
0,06
6,5
-2,1
Litvánia
3,9
2
1,8
0,12
3,9
0
Lengyelország
3,6
1,5
2
0,07
2
1,6
Szlovákia
3,6
1,4
2
0,15
2,9
0,6
Szlovénia
3,8
1,3
2,4
0,07
2,9
0,9
EU 23 átlaga
3,8
1,3
2,4
0,07
2,9
0,9
Forrás: Global Planet Report, 2004
 
Magyarországról megállapíthatjuk:
  • Ökológiai deficittel rendelkezik, így a jelen gazdasági és fogyasztási struktúrája hosszú távon nem fenntartható.
  • Ökológiai deficitünk ugyan kisebb, mint az EU-15, illetve a kohéziós országok átlaga, de alig kisebb, mint a visegrádi országok átlaga, és nagyobb, mint a kibővített EU (Málta és Ciprus nélkül) átlaga.
  • Ökológiai lábnyomunk jelentős része a magas energiafelhasználásnak köszönhető, így kiemelten kell koncentrálnunk azokra a termelési és fogyasztási strukturális kérdésekre, amelyek meghatározzák az energiafelhasználás totális mértékét, illetve az energiahatékonyságot.
  • Nemzetközi összehasonlításban magas a területhasználatból eredő ökológiai lábnyomunk, ami ráirányítja a figyelmet egy területkímélő területhasználat ösztönzésére.

20. A fenntartható fejlődés korlátozza-e a társadalmat igényeinek kielégítésében?

 



Bookmark and Share