Frissítse Flash lejátszóját!
Csak a n?‘knek

A szemét és a hulladék

nyomtatható verzió
...két külön fogalom

A természet nem termel felesleges anyagokat, melléktermékeket, minden a körforgás része.

Egyensúlyhoz közeli állapot jellemzi, ami lassan változik és ezáltal lehet hozzá alkalmazkodni. Ez az évmilliók alatt jól bevált és működő rendszer, melyben a közeljövőben megjelent az ember.

természet tőzegmoha gomba ökoszisztéma

Ezzel ellentétben az emberi civilizáció olyan folyamatokat generál és működtet, melynek eredménye, mellékterméke a természetben nem ismert fogalom:

a szemét és a hulladék...

Ezt a két fogalmat nehéz konkrétan elválasztani egymástól, hiszen a hétköznapi szemetet szakmai szóval Települési Szilárd Hulladéknak nevezzük(TSZH). Mégis lényegi különbség van a kettő között.

Az életszínvonal emelkedésével együtt nőnek igényeink is, melyeket nagyobb mértékű fogyasztással igyekszünk kielégíteni. Ezzel párhuzamosan egyre több szemetet és hulladékot termelünk, melynek gyűjtése, kezelése, ártalmatlanítása, vagy hasznosítása egy nagyon komplex feladat, mégpedig a hulladékgazdálkodás feladata.

Szemét, avagy Települési Szilárd Hulladék

Olyan haszontalanná vált anyagok, amelyeket tulajdonosa nem tud, vagy nem akar tovább használni. A szemét (mint anyag), kikerül a gazdaság körforgásából és vegyesen kerül tárolásra, lerakásra (azaz elássuk a föld alá).

Egyszerű példával magyarázva ez azt jelenti, hogy a kukába kidobott "szemét" nem kerül vissza a körforgásba, hanem környezetétől elzártan tároljuk a hulladéklerakóban (köznéven: "szemétlerakó"). Azonban nemcsak mi, lakosok termelünk haszontalan, már nem hasznosítható hulladékokat, hanem az ipar és a termelés is.

Magyarországon évente összesen 3 Gellért-hegynyi szemét keletkezik, aminek nagy része termelési hulladék és a lakosságra eső része ennek "csak" 5,3-5,5%-a (4,2-4,4 millió tonna), ami egy átlag magyar állampolgárra vetítve 1 kg/nap.

Ez nem azt jelenti azonban, hogy a lakosság nem tehet róla és ez a mennyiség elenyésző, hiszen fogyasztási szokásaink idézik elő a termelést, azaz a keresletünk határozza meg a kínálatot! De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen maradt még egy fogalmunk, mégpedig a "hulladék" fogalma.

Hulladék

Azok az anyagok, amelyek keletkezésük helyén (háztartás, ipari terület, mezőgazdaság, stb.) haszontalanná váltak, de anyagfajtánként külön kezelve, szelektíven gyűjtve még másodlagos nyersanyagként hasznosíthatók.

Háztartásainkban egyre nagyobb helyet foglalnak a csomagolási hulladékok. Ezek a megvásárolt termékkel kerülnek be házainkba, lakásainkba. A csomagolás rendkívül hasznos, hiszen:

  • megvédi a terméket a szennyeződésektől és a sérülésektől (pl. hungarocell)
  • növeli a termék eltarthatóságát, tartósítja azt,
  • informál a termék származási helyéről, összetevőiről,
  • hatékonyabbá teszi a szállítást és tárolást.

Ezen jó tulajdonságok mellett, viszont tisztában kell lennünk azzal, hogy a csomagolás a fogyasztóhoz kerülve nagyon rövid életű, hiszen hamar hulladékká válik. Ekkor pedig rajtunk múlik, hogy mi lesz a sorsa:

szelektív gyűjtősziget, azaz újrafeldolgozás, vagy lerakás...

környezetvédelmi kiállítás, hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgyűjtés, környezeti nevelés

 

SZEMÉT-SZIGETEK az óceánokban:

A "Szemét-szigetek" a térképen (még) nem szerepelnek és műholddal sem láthatók, de létezésük kétségtelen. S lehet, hogy egy 19 éves holland srác fogja megváltani a bűneinket? Lehetséges kitakarítani az óceánokat!? Összefoglaló cikkünk bemutatja magát a problémát, s annak hajtóerőit, majd az "Óceántakarítás" c. projekt legfrissebb fejleményeit, ami lehet részleges megoldást is nyújt "tengernyi" problémánkra.

OC_4



Bookmark and Share