A gumihulladék bemutatása
nyomtatható verzió...majd később a technológiai fejlődésnek "köszönhetően" kőolajból, valamint adalékok hozzáadásával állítják elő. Mivel azonban a kőolaj kitermelése véges, így újból előtérbe kerülhet a természetes kaucsuk kinyerése...
A TERMÉSZETES BÁZISOK KIAKNÁZÁSA ÖKOLÓGIAI VESZÉLYT JELENT!
A gumiipar rövid története:
Az 1800-as évek végén Michelin a lánya kerékpárjának a kerekére gumitömlőt kötözött, mely beigazolta a hozzá fűzött reményt és kényelmesebbé tette az utazást. Kaucsuk ültetvények és a nyersanyagot hasznosító gyárak épültek. Területszerző háborúk törtek ki az ültetvények miatt. Kalandos és hosszú út vezetett ezidáig, míg a gumiabroncs elnyerte mai végleges felépítését és alakját.
1 TONNA KAUCSUK ELŐÁLLÍTÁSAKOR 3 m3 SZENNYVÍZ KELETKEZIK!
A gumigyártás környezeti kockázatai
- keverék készítésénél porszerű anyagok, gőzök jutnak a levegőbe
- hűtővíz és a hűlődaraboknál nagyfokú szennyvíz-kibocsátás
- a gumirétegek egymáshoz tapadásakor az oldószerek a levegőbe jutnak
- nagyfokú zajártalom
- a gumi nem biodegradálható, vagyis nem bomlik le a természetben



A keletkező hulladékabroncsok 50%-át anyagában kell újrahasznosítani. Az acélradiál abroncsok több mint 20 tömegszázaléka az acél erősítőváz, így az abroncs kb. 30%-át kell új gumiként felhasználni, hiszen az acélt a kohászat anyagában hasznosítja. Az abroncsból különböző aprító eljárásokkal kis szemcseméretű port vagy granulátumot készítenek, ezek finomra őrölt frakciója töltőanyagként kis mennyiségben visszadolgozható nem túl igényes gumitermékekbe, a többiből pedig drága kötőanyagok (poliuretán) hozzáadásával járófelületeket lehet előállítani.


NE FELEJTSD EL!
A káros környezeti hatások csökkentésére megoldás az ÚJRAHASZNOSÍTÁS!!








